A kiválasztó rendszerek zökkenőmentes működésének fő feltétele a biológiai folyadékok optimális állapotának fenntartása. Az emésztő- és kiválasztórendszer természetes folyadékainak szabadon kell keringeniük, anélkül, hogy kellemetlenséget okoznának. A tiszta víz hiánya, a finomított élelmiszerek feleslege és a mozgásszegény életmód azonban a sav-bázis egyensúly felborulásához vezet.
Savasodás és kiszáradás esetén a közegek besűrűsödnek. A felesleges anyagcseretermékek elveszítik optimális oldódási képességüket, és hajlamosak felhalmozódni. A mikroszkopikus elemek fokozatosan sűrű struktúrákat hoznak létre, amelyek állandó feszültséget és nehézségérzetet keltenek.
Fontos megérteni, hogy az ilyen feszültség kialakulása szisztémás anyagcserezavar, és nem csupán helyi kellemetlenség. Éppen ezért a felszínes megoldások nem hoznak hosszú távú eredményt.
