A rendszeres intenzív edzések folyamatos munkát jelentenek a fizikai képességek határán. A rejtett tartalékok aktiválása és az anyagcsere-folyamatok jelentős felgyorsulása gyakran elfedi a szervezet összes létfenntartó struktúrájára nehezedő óriási feszültséget.
Az aktív mozgás a létfontosságú elektrolitok gyors elvesztésével és az anyagcsere bomlástermékeinek gyors felhalmozódásával jár. Amikor a természetes kiválasztási mechanizmusok nem tudják kezelni a megnövekedett mennyiséget, megnövekedett oxidatív terhelés állapota lép fel. Ez elhúzódó izomfáradtságban, koncentrációvesztésben és a rehabilitációs fázis jelentős lelassulásában nyilvánul meg.
A tartósan magas eredmények fenntartásához jól átgondolt stratégiára van szükség. A rendszerszintű hidratáció, a savak időben történő semlegesítése és az alapvető hiányosságok pótlása lehetővé teszi a regenerációs fázis felgyorsítását és a szövetek felkészítését a fizikai megterhelés következő szakaszaira.
