Az ünnepi vacsorák és a hosszú gasztronómiai esték hagyományai elválaszthatatlanok a társas érintkezés örömétől. A bőséges asztalok a vendéglátás szimbólumává válnak. Az ünnep külső csillogása mögött azonban gyakran a szervezet belső környezetének hatalmas terhelése húzódik meg.
A megszokott étrend hirtelen megváltozása, a komplex zsírok bősége és az összeegyeztethetetlen élelmiszerek keverése extrém feltételeket teremt az enzimrendszer számára. A hasnyálmirigy és a hepatobiliáris rendszer teljesítőképességük határán kénytelenek dolgozni.
A kiutat ebből a helyzetből nem a szigorú korlátozások jelentik, hanem a tudatos preventív megközelítés. Az élelmiszerek lebontási mechanizmusainak időben történő támogatása lehetővé teszi az ünnepek élvezetét, stabilan magas energiaszint mellett.
